Szerző:
Vada Gergely
Az alvás egy különleges működési állapot, amikor a tested másképp dolgozik, mint nappal, de nem kevésbé hatékonyan. A szívverésed lelassul, a vérnyomásod csökken, az izmaid ellazulnak, ugyanakkor eközben az agyad az emlékeiddel és a napközben tanult ismereteiddel dolgozik, és ezeket rendszerezi. A testednek ilyenkor van alkalma a sérüléseket meggyógyítani, növekedési hormonokat termelni és felkészülni a következő nap kihívásaira. Kevesebb alvás esetén mindez nem kellően hatékonyan zajlik, tehát az alvás nem időpocsékolás, hanem felkészülés az életre.
Manapság egyre több dolog, élmény és teendő kerül be a napunkba, és sokszor érezheted úgy te is, hogy jó lenne, ha több időd lehetne. Az emberiség időhiánytól és egyre nagyobb stressztől szenved, és mindez csökkenő alvásidővel és növekvő fáradtság-érzettel jár együtt. Pedig az alvás nem luxus, hanem az egészséges élet alapszükséglete.
Érdekes jelenég, hogy nem csak az ember alszik. Az élővilág különféle egyedeinél megfigyelhető valamilyen rendszeresen ismétlődő pihenő vagy regenerációs időszak. Gondolj csak az estefelé becsukódó, majd reggel újra kinyíló virágokra, vagy a téli álmot alvó állatokra! Ezek mind azt mutatják: a pihenés az élet része!
Az ember életének körülbelül egyharmadát alvással tölti. A jó alvás segít:
A világ egyik legjobb sportolója, Eliud Kipchoge, kétszeres olimpiai és világbajnok kenyai hosszútávfutó – aki 2019-ben a történelemben először volt képes a 2 óra alatti maratonfutásra – híres arról, hogy kiemelkedő eredményeit a regenerációja gondos megtervezésének is köszönheti. Minden este általában 21 óra körül már ágyban van, és napi 8–10 órát alszik, mert tudja, hogy a kiváló sportteljesítmény alapja a jó alvás.
Az alvásunk nem egyenletes. Több szakaszból álló ciklusok váltják egymást éjszaka. Ezeknek a szakaszoknak az időtartama kb. 90–120 perc. Egy éjszaka alatt 4–6 ilyen, kb. másfél órás ciklust alszunk át, amelynek részei:
Ezt a folyamatot irányítja a belső óránk, más néven a szervezetünk úgynevezett cirkadián rendszere, amely meghatározza a nagyjából 24 órás, napi ritmusunkat.
Belső óránk, más néven a szervezetünk úgynevezett cirkadián rendszere (a latin circa = körülbelül, ill. dies = nap kifejezésekből) felelős azért, hogy
Mivel a cirkadián ritmusunk rendszerbe foglalja a szervezetünkben zajló létfontosságú folyamatok többségét, így javasolt az alvásidő rendszerességét tartani. Minél jellemzőbb a napunkra, hogy sikerül a ritmushoz illeszkedő fix lefekvési és felkelési időket tartani, annál valószínűbb, hogy a szervezetünk hosszabb távon is egészségesen tud működni.
Testünk belső órája nemcsak az alvási ritmust, hanem az éhséget és a figyelemre való képességünket is befolyásolja. Erősebb alvási késztetéssel járó időszak nappal, az ébren töltött időszakunkban is megfigyelhető – jellemzően a kora délutáni órákban, amikor egyes dél-európai országokban úgynevezett sziesztát tartanak. Az ebéd utáni pihenő hasznos lehet, és a fáradtabb délutáni órákra felfrissülést biztosíthat, de csak akkor, ha a szunyókálás nem nyúlik túl hosszúra (maximum fél óra), máskülönben könnyen kábának találjuk magunkat, és ez az esti elalvásunkra is rosszul hathat.
Alvás közben nemcsak a sérüléseink gyógyulnak intenzívebben, hanem a sejtjeink is helyreállnak, és újra „megtelnek élettel”. A rendszeres és kellően hosszú alvás segít a testi szépség megőrzésében is, amely legfeltűnőbben bőrünk, hajunk vagy körmeink állapotában
mutatkozik meg. Jennifer Lopez, a szépségéről is híres, világhírű színésznő például nagyon nagy hangsúlyt fektet arra, hogy napi legalább 8 óra alvással támogassa fiatalos megjelenését.
A jól alvó emberek többnyire egészségesnek tudhatják magukat. Vannak azonban, akik nem képesek kipihenni magukat, vagy rendszeresen keveset alszanak. A rossz alvás először
Hosszabb távon pedig előidézhet
A leggyakoribb alvással kapcsolatos problémák általában az elalvási nehézségek, az éjszakai felébredések és a reggeli nehéz felkelések. Ha azt veszed észre magadon, hogy hosszú ideig (akár hónapokig) nem tudsz jól aludni, éjjelente rendszeresen felébredsz, és képtelen vagy visszaaludni, esetleg reggelente ismétlődően nehezen térsz magadhoz, akkor ezt érdemes jelezni a szüleidnek vagy szakemberhez fordulni.
Az alvásproblémák többsége időszakosan áll fenn, és tudatos életvitellel, relaxációs, illetve légzési gyakorlatokkal, valamint a későbbi fejezetben ismertetett szokásokkal akár hetek alatt is kezelhető. Ha azonban szinte bármikor képes vagy elaludni, esetleg hosszabb időszakon át úgy érzed, hogy képtelen vagy elaludni, vagy alvás alatt rendszeresen furcsa jelenségeket tapasztalsz (pl. alvajárás, rémálmok, heves gesztusok, fogcsikorgatás), akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni!
A rossz alvás hatása nem pusztán a másnapjaink gyengébb teljesítményében, hanem a hosszabb távon kialakuló betegségek kockázatában is megjelenhet.