Ebben a feladatban négy „állomást” kell kialakítani, akár teremben vagy kint a szabadban.

1. Ugrálóállomás – ezen az állomáson a feladat az, hogy 20 terpeszugrást (felemelt karral) kell végezned.
2. Egyensúlyállomás – ezen az állomáson a feladat az, hogy egy lábon kell állnod, miközben 20-tól 1-ig visszaszámolsz.
3. Memóriaállomás – ehhez az állomáshoz előre el kell készítened 6–8 db olyan memóriakártyát, amelyek egy-egy rövid mozgássort (pl. taps–ugrás–fordulás, guggolás–terpeszbe ugrás–törzshajlítás stb.) tartalmaznak. Kell továbbá három olyan kártya is, amire az 1-es, 2-es és 3-as szám van felírva. A gyakorlatokat és a számokat tartalmazó kártyákat külön csoportba tedd le úgy, hogy ne legyen látható, mi van rájuk írva. A feladat az, hogy a gyakorlatokat tartalmazó kártyák közül húzz ki egymás után három kártyát, és próbáld megjegyezni az azokon olvasható gyakorlatsorokat. Majd hátoldalukkal felfelé tedd vissza a kártyákat, és a számokat tartalmazó kártyák közül húzz ki egyet. Ha például a 2-es számot húztad, akkor hajtsd végre azt a gyakorlatsort, amit a másodszor kihúzott kártyán olvastál. Ezt követően húzz egyet a maradék két számkártya közül. Ha például ez az 1-es, akkor hajtsd végre azt a gyakorlatsort, amit a legelőször kihúzott kártyán olvastál. Végül hajtsd végre a fennmaradó harmadik gyakorlatsort is. A legvégén újra fordítsd fel a 3 gyakorlatsort tartalmazó kártyát, és ellenőrizd vissza, hogy jól emlékeztél-e. Törekedj arra, hogy minél hamarabb végezz ezzel az állomással.
4. Pihenőállomás – ezen az állomáson a feladat mindössze az, hogy lassú légzés közben nyújtó gyakorlatokat végezz 30 másodpercig.

Ha túljutottál mind a négy állomáson, az egészet kezdheted elölről. Ha többen csináljátok, versenyezhettek is, hogy 10 perc alatt ki tud többször végigmenni az állomásokon. 

A feladathoz ki kell jelölni egy startvonalat, attól 30–50 méterre pedig egy célvonalat. A feladat az, hogy a starttól a célig a lehető leggyorsabban kell eljutni. Ehhez azonban szükség van egy játékvezetőre is, aki meghatározza, hogy milyen szabály szerint lehet előrehaladni. Legyen ez például a „futás”, „páros lábbal ugrálás” vagy a „törpejárás”. A játékvezető ezeket a mozgásformákat síppal jelzi: 1 sípszó = futás; 2 rövid sípszó = páros lábbal ugrálás; 3 rövid sípszó = törpejárás.  A játékvezető a rajtnál a résztvevőket valamelyik jellel elindítja, de menet közben, véletlenszerű időpontokban, a síp segítségével többször is változtatja azt, hogy milyen módon lehet előre haladni; ilyenkor a résztvevőknek azonnal váltaniuk kell.  Például futással indít, majd átvált törpejárásba, majd páros lábbal ugrálásba és így tovább. Ha egyszerre többen indultok, akkor lehet versenyszerűen játszani, vagy még érdekesebb, ha váltóverseny formájában csináljátok.

Ehhez a játékhoz mindenképpen többen kell, hogy legyetek, hiszen ez a hagyományos fogócskajáték egy módosított változata. Vagyis itt is van egy fogó (ő a macska), akinek 2 perc áll a rendelkezésére, hogy megfogja a többieket (ők az egerek). Akit megérintett, az kiesik. Mindig cserélgessétek, hogy ki a fogó, így lehet egymással versenyezni abban, hogy ki a legügyesebb macska. Viszont ebben a feladatban is kell egy „játékvezető”, aki a játék elején meghatároz három szabályt. Például

• első szabály: csak oldalazva lehet mozogni;
• második szabály: csak egy lábon ugrálva lehet mozogni;
• harmadik szabály: lehet szaladni, de a fogó csak bal kézzel érhet a többiekhez.

Azt, hogy melyik szabály van éppen érvényben, azt a játékvezető ugyanúgy sípszóval jelzi, mint ahogy azt az előző feladatban leírtuk, és fogócska közben a síp segítségével állandóan változtatja a játékszabályt.

Ebben a feladatban egyenletes tempóban sétálsz körbe, miközben a középen álló játékvezető gyors egymásutánban különböző utasításokat ad. A feladat azonban az, hogy mindig az elhangzó utasításokkal ellentétes mozgást kell végezni (pl. „Ugorj!” → leguggolás; „Guggolj!” → felugrás; „Fuss!” → mozdulatlanná válás; „Állj!” → futás). Ezt is lehet egyszerre többen játszani, úgy is, hogy aki elrontja, kiesik.

            Fuss! – Állj!

            Helyezzünk el jelölőket (pl. bójákat) egy pálya mentén. A feladat az, hogy az egyes bójákat megérintve kell a pályán minél gyorsabban az utolsó bójáig elérni. A játékvezető „Fuss!” jelzéssel indítja a játékost (ez lehet pl. szóbeli utasítás, egyetlen rövid sípszó, vagy az, hogy a pálya végén felállított lámpa zöldre vált).  Azonban abban a pillanatban, amikor a játékvezető kiadja az „Állj!” utasítást (szóban kiáltja, vagy két rövidet sípol, vagy a lámpa pirosra vált), akkor a játékosnak azonnal meg kell állnia ott, ahol éppen van. Csak akkor mehet tovább, ha a játékvezető ismét kiadja a „Fuss!” jelzést. A feladat annál nehezebb, minél gyorsabban váltogatjuk a jelzéseket.

            Tudatos egyensúly

Ez egy egyszerű gyakorlat: állj fel valamilyen egyensúlyozó eszközre (pl. egy billenő rácshintára), vagy egyszerűen csak állj egy lábra, és próbáld megtartani az egyensúlyodat, miközben fejben valamilyen számolási feladatot végzel. (Mondjuk azt a feladatot adod magadnak, hogy 78-tól hatosával visszaszámolsz hangosan.) Ha többen vagytok, versenyezhettek, hogy ki tud hamarabb elérni a számolásban nulláig anélkül, hogy elveszítené az egyensúlyát. Ha pedig van segítőd, akkor ezt a gyakorlatot úgy is lehet végezni, hogy miközben egyensúlyozol, ő gondolkodtató kérdéseket tesz fel (pl. „nevezz meg három olyan állatot, amely repül és úszik is”), amelyekre válaszolnod kell.