Fotó: Magyar Öttusa Szövetség
Szurkolj a magyaroknak az öttusa Világkupán!
Az öttusa – amely számos olimpiai bajnokot adott hazánknak– szerencsére még két olimpián biztosan a program része lesz. Így reménykedhetünk, hogy Párizsban is eljön a nagy pillanat és Vörös Zsuzsanna athéni, Martinek János, Fábián László, valamint Mizsér Attila szöuli győzelme után idén is a legfényesebben csillogó éremmel térnek haza sportolóink.
Ha az első hazai öttusaversenyt csaknem napra pontosan 97 évvel követő, április 23-a és 28-a között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen zajló UIPM Öttusa Világkupa-sorozat budapesti állomásán elegendő ranglista-pontok gyűjtenek a mieink, akkor ott lehetnek nyáron a világ legnagyobb sportünnepén. A várakozásnak megfelelően nagy és erős mezőny méreti meg magát, több mint 150 induló áll rajthoz Budapesten. Amellett, hogy a világkupához méltó, rangos küzdelmet láthatunk, abban mindenképpen különleges lesz ez a verseny, hogy itt még szurkolhatunk a sportág egyik legnehezebb számában, a lovaglásban indulóknak.
Olimpiai kvótát közvetlenül idén a világbajnokságon lehet szerezni, de a végső női és férfi mezőnyt a világranglistáról tölti majd fel a nemzetközi szövetség, ebből a szempontból fontosak tehát az értékes VK-helyezések.
Bár kvóták tekintetében nem állunk rosszul, azért mindenképpen elkél a szívből jövő biztatás öttusázóinknak, hogy felejthetetlen elődeik nyomdokába lépve ők is beírhassák nevüket a magyar sport történetébe.
Gyere el és szurkolj a magyaroknak, mert minden szó, minden buzdítás, minden energia számít!
Az esemény látogatása ingyenes
A valódi atléták avatása
A modern öttusa – ahogy Coubertin báró mondta, a valódi atléták igazi avatása – első nemzetközi versenyére 1912-ben, a stockholmi olimpián került sor. Az ókori olimpiai játékok pentatlonjának XX. századi utódja egy katonai futár történetét idézi, akinek fontos küldetése van: egy levelet kell eljuttatnia a folyó túloldalán elhelyezkedő szövetségesnek. Lovon indul útnak, de az ellenség felfedezi, ezért karddal, majd pisztollyal kell utat vágnia a harcmezőn. A lovát az ellenség kilövi, ezért úszva kel át a folyón, végül futva juttatja el az üzenetet a címzettnek.
Ezt Muzsa Gyula, a MOB társelnöke is így látta 1910-ben megjelent cikkében: “Dűlőre került a modern pentathlon ügye, melynek alapeszméje Coubertintől ered és abból indul ki, hogy a mai kor embere miféle eszközökkel védheti magát.”
A verseny sorrendje azóta változott és ma az egy tusig tartó párbajtőrvívással kezdődik, 200 méteres, tetszőleges úszásnemben teljesíthető úszással folytatódik, majd ezt követi az egyes, kettes, illetve hármas akadályokból álló díjugrató lovaglás, végül pedig a lövészettel kombinált futás…
A sok vitát gerjesztő és végül az öttusa olimpián maradásának kulcskérdésévé váló lovaglás a sportág egyik legnehezebb száma. A kezdetektől 1968-ig tereplovaglás volt, 2500-5000 méter közötti távon, amelyet a jóval rövidebb, 1000 méteres pályán zajló vadászugratás váltott fel. 1973 óta a lovaglási szám a 350-450 méteres pályahosszú díjugratás. Szintén ettől az évtől nincsenek rögzített ugrások, a 12 akadályt tartalmazó pályán egy kettes-, valamint egy hármasugrásnak mindenképpen kell lennie. Ezek azért nehezek, mert itt a ló nem vehet lendületet, erőből kell ugrania, amelyhez kifejezetten szükséges a ló és lovasa közötti összhang. Az előírt ütem ma 350 m/perc – ez 21 km/óra, ami egy olimpiai helyezést elérő maratonfutó átlagos sebességének felel meg. 1993 óta 12 akadály van a pályán. Azt, hogy melyik versenyző melyik lovon teljesíti a feladatot, sorsolással döntik el, elsőként a vezető versenyző húz, aki az első forduló utolsó lovasaként lép pályára.
Coubertint megidézve elmondhatjuk, hogy a katonai futár útja ismételten változni fog, ugyanis a lovaglást 2028-ban, Los Angelesben az akadályverseny váltja fel.
