A párbajtőr nagy napjai Budapesten

Fotó: Magyar Vívó Szövetség

Gyere és szurkolj a magyar versenyzőknek az olimpiai szereplésért a budapesti férfi és női párbajtőr Grand Prix-n!

A világ legjobb férfi és női párbajtőrözői találkoznak március 8-a és 10-e között Budapesten, a BOK Sportcsarnokban, a WestEnd Grand Prix-n. Amikor felhangzik az „ENGARDE!”, nem csak a vívósport legizgalmasabb, legkiszámíthatatlanabb szakágában zajló verseny érmeiért állnak pástra, hanem a párizsi olimpiai részvételért is.

A Grand Prix-n hatalmas mezőny várható. Öt kontinens, több mint 600 vívója érkezik Budapestre, így a világranglista teljes élmezőnye itt lesz a férfiaknál és a nőknél egyaránt.

Női versenyzőink március 8-án, a férfiak pedig március 9-én küzdenek meg – remélhetően minél több olimpiai indulási jogért.

A BOK Sportcsarnokban népes magyar csapatnak szurkolhatunk. A női mezőnyben a magyar versenyzők egy kvótát szerezhetnek Párizsba, ezt érheti el a Grand Prix-n Kun Anna, vagy éppen Muhari Eszter. Tavaly Kun Anna egymás után a második évében szerzett ezüstérmet, így idén a „triplázás” is meglehet, de természetesen egy sportoló az aranyérmet célozza.

A férfiaknál két egyéni világbajnokunk, Koch Máté és Siklósi Gergely a legnagyobb favoritok közé tartozik, de ott lesz a tavalyi Eb-aranyérmes csapat további két tagja, Andrásfi Tibor és Nagy Dávid, továbbá minden valószínűség szerint a 2013-as világbajnok csapat két vívója, Rédli András és Szényi Péter is.

Ha versenyzőink elegendő világranglista-pontot szereznek, Párizsban látjuk majd őket versenyezni. Legyél te is ott ezeknél a nagy pillanatoknál!

Tőr, párbajtőr, kard – nem csak a fegyverben különböznek

A vívásban három fegyvernemet különböztetünk meg, ezeket szakágaknak is nevezik: tőr, kard és párbajtőr. A cél minden esetben hasonló: az ellenfél érvényes testfelületén kell minél több találatot elérni. Tőrnél és párbajtőrnél szúrnak, a kardvívásnál szúrnak és vágnak is.

A tőrözőknél az érvényes találati felület csak a felsőtest és nincs együttes találat. Ha mindkét fél egyszerre érinti érvényes helyen a másikat, akkor a támadó javára ítélik a tust. A találatokat géppel jelzik, amely csak a négy oldalzsűrit váltotta föl, a főzsűri dolga a támadó avagy a tempót adó megítélése. A fegyver 110 cm hosszú, ebből 90 cm a rugalmas penge, teljes súlya legfeljebb 500 gramm lehet.

A párbajtőrben kizárólag szúrni lehet, az egész test érvényes találati felület és nem számít, ki a támadó, ki a védekező, így akár együttes találat is lehet. Az a versenyző kapja a pontot a találatért, vagyis adja a tust, amelyik 1/25 másodperccel előbb viszi be. A fegyver mérete hasonló tőréhez, de annál nehezebb, elérheti a 750 grammot is. A szabályok miatt ez a szakág a legkiszámíthatatlanabb és talán a legizgalmasabb – még a laikusok számára is.

A kard szúró és vágó fegyver is egyszerre. Érvényes találatot támadásból, védés-visszavágásból, esetleg tempóvágásból lehet adni. Itt a teljes felsőtest – a karokkal és a fejjel együtt – az érvényes találati felület. A kardban nem a penge végén található érintkező jelzi a tust, hanem a ruhában és a sisakban található fémszálaknak kell érintkezniük a penge felületével. A fegyver teljes súlya nem lehet több 500 grammnál, markolata egyenes, hossza 105 centiméter, ebből a penge 88 centiméter. Mivel könnyebb és rövidebb, mint a tőr, így gyorsabb és pontosabb pengemozgással lehet számolni.

Fehér ruha, ami véd és jelez is

A Nemzetközi Vívó Szövetség hatályos szabályai szerint a nemzetközi versenyeken olyan felszerelés kötelező, amelynek szövete négyzetcentiméterenként 800 newton erejű terhelést tűr sérülés nélkül, a fejvéd pedig négyzetcentiméterenként 1600 newtont bír el – másképp szólva akár egy grizzlymedve harapását is kibírják. A felszerelés része a lamé, ami a tőrözők és kardozók fémszálas „mellénye”, ezt a plasztron – a párbajtőrözők „kabátja” – felett viselik, ez zárja az áramkört és gyullad ki a piros vagy zöld lámpa, ha találatot kapnak. Természetesen van kesztyűjük, amely a fegyvert tartó kezet, a hónaljvédő pedig a fegyveres kéz hónalját védi. A nadrág egy vastag szövésű, térdig érő, itt gumírozott és cipzáras ruhadarab. A felszerelés része a fejvédnek hívott sisak, amelynek „szakálla” kardvívásban fémszálas. A vívócipő kialakítása szintén különleges, ugyanis a kitörések miatt legömbölyített a cípő sarkának kialakítása, a belső talpél pedig extrán megerősített.

Fotó: Magyar Vívó Szövetség

Megszakítás