Fotó: Magyar Evezős Szövetség
Gyere és szurkolj a magyaroknak az olimpiai szereplésért!
A gyorsasági és a para kajak-kenu szakág számára ez az első nemzetközi verseny az olimpia és paralimpia évében, az európai versenyzők számára pedig a Maty-ér lesz az utolsó lehetőség, hogy kvótát szerezzenek a párizsi ötkarikás játékokra. Ezért az izgalmak, a nagy csaták, parázs futamok és persze a kitörő érzelmek garantáltak, hiszen mindenkinek, aki rajthoz áll az olimpia is a szeme előtt lebeg. Az előző évi szegedi viadalt a magyar csapat négy arany-, két ezüst- és öt bronzéremmel az éremtáblázat legtetején zárta, reméljük, idén sem lesz ez másként.
A világkupához világszínvonalú helyszínt biztosít a majdnem 2 és fél kilométer hosszú, 130 méter széles vízfelülettel rendelkező Szegedi Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ, ahol akár 11 ezer szurkoló is buzdíthatja a mieinket. A szegedi „hazai pálya” rengeteg éremhez segítette már a magyar kajak-kenu sportot az elmúlt három évtizedben. Csak a legrangosabbakat említve: 1998-ban, az első világbajnokságon 17 dobogós helyezéssel zártak legjobbjaink: 7 arany, 5 ezüst, 5 bronz. A 2006-os világbajnokságon, amelyre azóta sokan „álomvébé”-ként emlékeznek, minden rekordot felülmúló teljesítmény született: 12 arany, 2 ezüst, 4 bronz. 2011-ben összesen 10 medált szereztek sportolóink, míg nyolc évvel később, a legutóbbi világeseményen 12 éremmel gazdagodott a hazai csapat kollekciója.
Ahogy Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke mondta: „1936 óta várjuk mindig tűkön ülve az olimpiát, ez adja az identitásunkat. Legutóbb Tokióban az egész világot magunk mögé utasítottuk és toronymagasan megnyertük a sportág éremtáblázatát. Most is felkészültek vagyunk…”.
Gyere el, legyél tanúja te is sikereinknek, éld át a fantasztikus hangulatot!
A vadász hajója
A kajak őse az eszkimók állati bőrökből, fából és csontból készített vízi közlekedési eszköze, nyelvükön emberi hajót jelent. A kenu pedig a közép- és dél-amerikai bennszülött indián törzsek nyelvén fatörzset, átvitt értelemben fából készült sajkát jelent. De az is lehet, hogy története ennél még régebbre nyúlik vissza, mivel az Eufrátesz-folyó közelében, a hajdani Mezopotámia területén egy 6000 éves kenu maradványait is megtalálták.
A sportág hajóit sokáig fából készítették, ezek már sokkal vékonyabbak és borulékonyabbak voltak, mint a közlekedéshez, túrázáshoz készült társaik, cserébe jóval gyorsabban lehetett velük haladni. A fából, kézzel készített hajók drágák, egy-egy mesterember több hónapnyi munkájával készülnek el. A sportág elterjedéséhez tehát szükség volt olyan anyagokra, amelyek lehetővé teszik a tömeggyártást és így költséghatékonyságot.
A technológia fejlődésével a hajók anyagában megjelent az üvegszál és a karbon-kevlár, a legújabb versenyhajók már ilyen ötvözetekbõl készülnek – ezek hihetetlenül könnyűek miközben nagyon szilárdak és alaktartók.
A kajakok fizikai jellemzői:
- egyszemélyes (K1) hossza 520 cm, a maratoni változat legkisebb súlya 8, a síkvízié pedig 12 kg;
- kétszemélyes (K2) hossza 650 cm, a maratoni változatban legkisebb súlya 12, síkvíziben 18 kg;
- négyszemélyes (K4) hossza 1100 cm, legkisebb súlya 30 kg.
- A kenuk fizikai jellemzői:
- egyszemélyes (C1) legfeljebb 520 cm hosszú és legalább 14 kg súlyú, maratoni változatban 10 kg;
- kétszemélyes (C2) legfeljebb 650 cm és legalább 20 kg súlyú, maratoni változatban 14 kg;
- négyszemélyes (C4) legfeljebb 900 cm hosszú és legalább 30 kg súlyú.
