Sokan úgy gondolják, hogy bemelegíteni felesleges időtöltés, vagy csak olyan intenzív edzés előtt szükséges, mint a futás, súlyzós tréning, csapatsportok vagy komolyabb erőnléti munka. Ha te is ezt az elvet vallod, akkor van egy rossz hírünk: a bemelegítés szükségessége nem a terhelés „szintjétől” függ. A Sportoló Nemzet Klubban figyelünk rád és a tudatos sportolásod segítésére!

A bemelegítés a testünk felkészítése a mozgásra, annak szintjétől, erősségétől és időtartamától függetlenül. Egy könnyed séta, egy rövid otthoni torna, egy laza kerékpározás vagy egy kezdő jógaóra is jelenthet megterhelést az ízületeknek, az izmoknak és a keringési rendszernek, ha hirtelen, felkészületlenül kezdünk bele. A bemelegítés segít fokozatosan emelni a pulzust, javítja a vérkeringést, növeli az izmok hőmérsékletét és rugalmasságát, ezáltal hatékonyabbá és komfortosabbá teszi a mozgást. Ráadásul mentálisan is ráhangol: könnyebb lesz koncentrálni, pontosabban kivitelezni a gyakorlatokat, és nagyobb eséllyel marad meg a mozgás élménye pozitívnak.

Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban. A jól felépített bemelegítés aktiválja azokat az izomcsoportokat, amelyeket használni fogunk, tulajdonképpen „beolajozza” az ízületeket és csökkenti az izommerevséget. Ez különösen fontos reggeli edzéseknél, ülőmunka után, stresszes időszakban vagy hűvösebb időben, amikor a test merevebb, lassabban reagál. Akár csak 5–10 perc könnyű átmozgatás is elég lehet ahhoz, hogy a mozgás ne „sokk” legyen a szervezetnek, hanem fokozatos átmenet a nyugalmi állapotból az aktívba.

Azért nem dől össze a világ, ha néha kimarad, de jó, ha tudod, hogy bemelegítés nélkül nagyobb eséllyel jelentkezhet izomhúzódás, rándulás, ízületi fájdalom vagy túlterheléses panasz. Ennek oka, hogy a hideg, merevebb izmok és kötőszövetek kevésbé rugalmasak. Gyakoribb lehet a „rossz mozdulat” is: ha a test még nem reagál elég gyorsan, könnyebben hibázunk a kivitelezésben, ami később fájdalomhoz vagy akár sérüléshez vezethet. Emellett a keringés hirtelen megterhelése szédülést, kellemetlen légszomjat vagy fejfájást is okozhat, különösen azoknál, akik ritkábban mozognak, vagy stresszes, fáradt állapotban vágnak bele. A legnagyobb veszély mégis az, hogy egy rossz élmény – fájdalom, húzódás, kellemetlen terhelésérzet – könnyen elveheti a kedvünket a rendszeres mozgástól.

Nem kell hosszú bemelegítésekre gondolni, azonban kisebb intenzitású mozgás előtt is érdemes legalább 5 percet rászánni. Néhány vállkörzés, törzsdöntés, csípőkörzés, bokamozgatás, könnyű helyben járás vagy lassú guggolás már sokat segít. A cél nem a kifárasztás, hanem az átmozgatás, hogy a test „üzemi hőfokra” kerüljön és biztonságosan, jó érzéssel tudjunk edzeni.

Sport egy életen át!